Zelei Anna: Az elveszett erdő

Számomra ez a könyv volt a 2022-es év könyvélménye. Javarészt szórakoztató irodalmat olvastam, ez igaz, de bármilyen mezőnyben kiemelkedő helyen végzett volna. Ha nincs egy ismerősünk, aki segített a gombás fejezet megírásában, talán soha nem találtam volna rá.

Kis alapú, nem hivalkodó borítójú, csendesen húzódik meg a nagy könyváruházak valamelyik félreeső polcán, nyilván nem lesz top-listás egyikben sem, pedig megérdemelné. A Fekete Sas kiadó gondozásában jelent meg, gyönyörű kivitelben, fantasztikus fotók és versek színezik a fejezeteket, amelyek az erdőt, mint élő organizmust mutatják be, időben és térben, az emberhez fűződő viszonyának számos aspektusára kitérve. 

Megdöbbentő volt olvasni, hogy mekkora érdekellentétek vannak a különböző erdőhöz kötődő emberi tevékenységek között. Mindenki mást akar: az erdészet gyorsan megújuló erdőt, az ipar faanyagot, a lakosság tüzelőt, a természetvédő ősvadont, a túrázó élményt, a vadász kapitális trófeát, amit az egészséges egyensúly rovására túlszaporított vadállomány adni tud.

Decemberben volt Palaváron a Trollkemping csoport tagjainak találkozója, mintegy 20 ember részvételével. Ők javarészt függőágyazni szeretnek, Palavár adottságai ezt nem teszi lehetővé,  így a pár száz méterre található vadles környékét néztük ki táborhelynek... Az egyik srác már a találkozó előtti este felment, hogy ott aludjon, de összefutott egy vadásszal, aki tovább küldte. Mivel tudtuk, hogy másnap este igen sokan fognak érkezni, veszett telefonálgatásba kezdtünk. Meghirdetett társas vadászat nem volt tervezve a környékre - ezt előzetesen ellenőriztük.