A Nap útja

Nem tudom, hogy egy lakótelepen meg lehet-e élni egyáltalán, de nekünk még egy kertvárosban sem sikerült nyomon követni a napkelte éves vándorlását délkelettől (téli napforduló) északkeletig (nyári).  A Nap igazi útját mi is Palaváron láttuk először.

Az persze nyilván feltűnt, hogy télen még sötétben kelünk és sötétben is érünk haza, nyáron hajnali négykor már üvöltenek a rigók, dereng a fény, este kilencig meg eszünkbe se jut villanyt kapcsolni a teraszon... 

Ez a kép majdnem a legsötétebb decemberi reggelen készült, 19-én. Ez meg nyár közepén:

A csillagászati jeles napoknál maradva még egy kicsit: a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget ilyennek látjuk:

Kicsit több, mint két év alatt nem sikerült minden időpontban tökéletes képeket készíteni, de azért a lényeg szerintem látszik még ezeken a mobilos felvételeken is :-). A pontos keleti iránytól való eltérések oka nem kizárólag a rossz időzítés: egész egyszerűen a domborzati viszonyok miatt nem a horizonton látjuk meg a felkelő Napot. A mi nézőpontunkból előbb meg kell várni, hogy megküzdjön a felbukkanó "akadályokkal", pl. a Visegrádi hegység púpjaival.

Van két jeles palavári dátum, amik összefüggenek a napkeltével - ezeket sehol máshol nem jegyzik, mert annyira ehhez a helyhez és hozzánk kötődnek. 

Ha Palavár önálló állam lenne, a nemzeti ünnepe augusztus 31-ére, hajnalra esne, a birtokbavétel utáni Első Ébredés néven. Íme:

Spirituális ünnepe kettő is lehetne, mint Várfelkelte, de mi a február 13-át tarjuk, mert azt éltük meg -17 fokban odafönn. Ilyen, amikor a Fény a Pilis felől utat tör magának a Börzsönybe a visegrádi Fellegváron át:

A képgaléria előtt még egy rövid time lapse videó, csak azért, hogy lássátok, nem csalunk a színekkel.

A teljesség igénye nélkül...